Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2008. február 1.
Homódkarácsonyfalván Benedek Mihály unitárius lelkész elbeszélésében megelevenedett a helyiek szentegyházépítésének majdnem ezeréves múltja. Orbán Balázs is említette, hogy freskókat rejt a 16. században fehérre meszelt unitárius templom, de azt senki nem gondolta, hogy ugyanannak a kedvelt Szent László-falképciklusnak a gyönyörű változata tárul majd fel jó száz évvel később, mint a közeli falvakban: Székelyderzsben, Székelydályán, Bögözben, Csíkszentmihályon vagy Gelencén. A falu nyolc kilométerre van Homoródszentmártontól, és közel Erdőfüléhez, ahol a freskók mára elpusztultak ugyan, de Huszka József rajztanár 19. századi vázlatainak köszönhetően mégis ismerjük azokat. A homódkarácsonyfalvi templom Árpád-kor, félköríves szentélye a 13. században épült. A 2006-ban feltárt freskók fényképei, filmfelvételei bejárták a világot: a falakon megelevenedni látszik a néphitben máig élő Szent László alakja. A képsorok alatt látszik a minden bizonnyal régebbi keletkezésű falkép: Jézus születését, Szent Ilonát és a királyok hódolatát ábrázolja. Az 1752-ben készült kazettás mennyezet tábláit a szovátai Mihály Ferenc restaurátor hozza rendbe. A torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe beleírták az évszámot: 1496, mellette Agnus Dei dombormű van. Minden bizonnyal azokban az években erősítették meg a templom hajóját támpillérekkel, fedték be gótikus boltozattal, és építettek nyugati homlokzatára tornyot. Ennek második szintjén találták meg azt a rovásírásos követ, amelynek tartalma még megfejtésre vár. Az 1960-as években villanyszerelési munkák nyomán előbukkanó falképek színpompásan kerültek a felszínre. A munkálatokban része volt a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásának, valamint a Benedek lelkészházaspár település- és templomszeretetének. A templom festményei láthatól a www.homorodkaracsonyfalva.eu oldalon. /Molnár Melinda: Szent László király arca felragyog. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./
2008. február 11.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában mutatták be a múlt héten P. Buzogány Árpád Gyertek elé, kalákába! című riportkötetét. A múlt évben megjelent kötet írásai a Nyikó mente falvait, mindennapjait mutatják be. A Nyikó felső mentét katolikus, az alsót protestánsok lakják. A két Homoród mentét kellene dokumentálni, mondta el arra a kérdésre, milyen további munkák foglalkoztatják, de legalább Homoródszentmárton községet kellene „megírni”, tette még hozzá. /Barabás Blanka: Kötet a Nyikó mente falvairól. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. június 18.
Június 17-én megnyílt a két hétig tartó 31. Homoródszentmártoni Képzőművészeti Tábor. A művészek idén a Homoródszentmárton községhez tartozó Lókod faluban létrehozott Lókodi Ifjúsági Alapítvány épületében lesznek elszállásolva. A táborban 15 hazai és magyarországi képzőművész vesz részt. Valamennyi képzőművész három munkát adományoz a tábornak az ott készült alkotásaiból, kettő közülük az állandó képtárat fogja gazdagítani, a harmadikat pedig a tábort támogatóknak ajándékozzák. /Bágyi Bencze Jakab: Homoródi alkotóműhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2008. augusztus 1.
A hollandiai Monster egyházközösséggel ápolt tíz éves testvérgyülekezeti kapcsolat egyik leglátványosabb megvalósulása Homoródszentmártonban, hogy hat év óta minden nyáron érkeznek fiatalok, akik két hétig fontos és hasznos építési, felújítási munkálatokhoz nyújtanak anyagi és kétkezi segítséget. A munkatábor anyagszükségletét és részvételi költségét a 13 vendég fiatal egyéb otthoni munkákkal kereste meg. Idén ebből finanszírozzák a gyülekezeti ház új hajópadlóját, ugyanakkor szószéket építenek, és kijavítják az épület falait. Gyermekeknek szerveznek foglalkozásokat, és szabadidőben ismerkednek a vidékkel. A helyieket is bevonják a munkálatokba. A 112 lelket számláló gyülekezet erejét meghaladó munkálatokat végeztek az elmúlt években is: a használaton kívüli harangozói lakást gyülekezeti teremmé alakították, felújították a vendégházat, illetve lefestették a helyi és a szentpáli templom ajtóit, ablakait. Elkészült a lelkészi lakás és a templom kerítése is. /Molnár Melinda: Homoródszentmárton – Szépülnek az építmények. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./
2008. augusztus 1.
Egyre gyengül Homoródkeményfalva, a Homoródszentmárton községhez tartozó kis település. Az 1992-es népszámláláskor 227 lakosa volt, Kardos József unitárius lelkész szerint napjainkban 155-re tehető a lakosok száma. Sokan elhagyták szülőfalujukat, idős emberek maradtak. Buszjárat sem éri el a falut. Gyönyörű település, masszív kőházak, vastag kőkerítések. Több székelyudvarhelyi vásárolt épületet, hétvégi házként használják. A falu legmozgalmasabb pillanata, amikor a székelyudvarhelyi Kuckó Egyesület kiszáll nyári kézműves alkotótáborával. /Máthé László Ferenc: Falunéző – Egyre gyengül Keményfalva. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./
2008. szeptember 6.
A szülőfaluban, Homoródszentmártonban a család visszakapott kertjében különleges, egyedi szoborpark nyílik a jövő héten. A művész bátyja, Román Elemér monumentális méretűre növesztette Román Viktor tizenkét szobrát és azokat kiállítva a felújított, kibővített épület körüli kétezer négyzetméternyi területen mutatja be. Az alkotóereje teljében Párizsban 1995-ben hirtelen elhunyt szobrász ugyanis a szülőhely, az itteni hagyományok, népi fogantatású egyszerű, ősi formák hatására, ihletésére frissítette föl, újította meg időről időre a nyugati világban is nagyra becsült alkotóművészetét. Román Viktor 1968-as emigrálása után 1981-ben láthatta utoljára szeretett faluját, képletes hazatértére azonban halála után többször is sor kerülhetett, a homoródszentmártoni általános iskola 1996-ban az ő nevét vette fel, 2000-ben az egykori jó barát, Hunyadi László alkotta bronzportré és egy emlékszoba avatása adott erre alkalmat, rá két évre Székely József készítette bronzplaketten is megörökítették. Most pedig a testvér hétesztendei erőfeszítései nyomán kerülnek többszörös nagyságban a közönség elé az alkotások. Román Elemér nem képzőművész, mérnökember, öccse művészetének, elképzeléseinek, törekvéseinek egyik legavatottabb ismerője, szívügye Román Viktor életművének az ápolása, közkinccsé tétele. Ennek köszönhető a felavatandó szoborpark. Román Viktor aránylag kis méretű bronzplasztikáit testvére felnagyította. /N. M. K. : Román Viktor ismét hazatér. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2008. szeptember 15.
A Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván szeptember 13-án felavatták a Román Viktor szoborparkot, melyet a 13 évvel ezelőtt elhunyt szobrászművész Marosvásárhelyen élő testvére, Román Elemér hozott létre. Hála Román Elemér mérnöki szaktudásának, tehetségének és művészi érzékének, semmit sem veszítettek eredeti üzenetükből. /Takács Éva: Felavatták a szoborparkot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2008. szeptember 20.
Marosvásárhelyen a Bernády Ház a Homoródszentmártoni Alkotótábor 1991–2008 közötti időszakának válogatott anyagát látta vendégül földszinti galériáiban. A jelenlegi táborszervező Homoródmente Művészetéért Alapítvány 1991-ben alakult, de maga a rendezvény jóval régebbi múltra tekint vissza: az idén immár a harmincegyedik alkalommal szervezték meg. Elsőként az alapítvány elnöke, dr. Sata Attila szólt a közönséghez. Az alapítvány munkáját ismertette, beszámolva arról, hogy a tábornak már több mint 250 munkát adományoztak a részt vevő művészek, ezért felvetődött egy ingatlan megszerzésének a kérdése, ahol az alkotókhoz méltó galériát tudnának berendezni, illetve a művészek nyugodtabb körülmények között dolgozni. Nagy Attila nyugalmazott tanár, az alapítvány tiszteletbeli elnöke és táborszervező ötletgazda elmondta: 1978-ban Cseke Péter javaslatára szervezte meg az első alkotótábort. A tábornak vannak már halottai – Zsigmond Attila vagy Maszelka János –, de munkájuk és nevük fennmaradt, képeik a tárlaton is láthatók. /Nagy Botond: Homoródmenti gyűjteményes. Nívós tárlattal nyitott a Bernády Ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2009. március 24.
A homoródszentmártoni alkotótábor állandó kiállításának válogatott munkáiból nyitottak gyűjteményes képzőművészeti kiállítást a Székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. Homoródszentmártonban 1979 óta szerveznek képzőművészeti alkotótáborokat. Ezek résztvevői minden alkalommal néhány alkotást hagynak az állandó kiállítás számára a tábor idején készült munkáikból. Az 1979-től 1991-ig összegyűlt munkák a községi önkormányzat tulajdonát alkotják. 1991-ben létrehozták a Homoródmente Művészetéért Alapítványt, amely azóta minden évben megszervezi az alkotótáborokat, és egy újabb állandó kiállítást működtet az alkotótáborban készült és az alapítványnak ajándékozott munkákból. Ezekből válogatták ki azokat a darabokat, amelyekből a székelykeresztúri múzeumban megnyílt kiállítás anyaga összeállt. /Bágyi Bencze Jakab: Művészet és lobbi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. november 19.
Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
